Aktívan telt május hónap a növekedési hitelprogram szempontjából: az egy hónappal korábbi 125,7 milliárdról 175,0 milliárdra nőtt a program második szakaszának kihasználtsága. Az eddig kihelyezett hitelek 61%-a beruházási célú új hitel.
Év végéig 300-400 milliárd forint kihelyezése várható Magyarországon a jegybank növekedési hitelprogramja keretében, amiből a CIB Bank részesedése nagyjából 8,5 százalék lehet - mondja Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing üzletágak vezetője, aki a várakozásoknál alacsonyabb kereslet ellenére nem csalódott a programban. Megindultak a beruházások, és nagy átrendeződés ment végbe a vállalati hitelezésben, de robbanást nem vár a szakember.
A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, lenyomta az MNB és az Eximbank az MFB-t a magyar kkv-hitelek refinanszírozásáért folyó állami versenyben. Nagy Csaba vezérigazgató szerint erről szó sincs, hangsúlyeltolódás azonban tényleg végbement a most már nyereségesen működő és a csontvázaitól sikeresen megszabaduló állami banknál. A társaság kiterjedt állami vagyonkezelést folytat és számos befektetése van, amelyekhez hasonlóan gazdaságpolitikai célokat segít majd a kínaiakkal hamarosan megkötendő 1 milliárd eurós megállapodás is.
Május 12-éig 138,6 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a növekedési hitelprogram második szakaszában a hitelintézetek, amiből 104 milliárd forint új beruházási hitel volt. Időarányosan jobban áll a második, mint a tavaly nyári, első szakasz - mondta előadásában Vonnák Balázs, az MNB igazgatója a Portfolio.hu keddi hitelezési konferenciáján. A közönség 27%-a teljes mértékben sikeresnek tartja az nhp-t, 28% viszont csak annak első szakaszát.
Április 30-áig mindössze 126 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a bankok az MNB növekedési hitelprogramjának második szakaszában. 3384 vállalkozás kapott hitelt a programban október eleje óta.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakaszában mintegy 126 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek eddig, ennek több mint 98 százaléka új hitel - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek, hozzátéve: 2014. május 1-jéig a két szakaszban együtt 834 milliárd forint összegben szerződtek a bankok.
Az egy évvel korábbi mélyponthoz képest a másfélszeresére nőtt az első negyedévben a lakáshitel-kihelyezések összege Magyarországon - mutatják az MNB friss adatai. Egy átlagos lakáshitelt az egy évvel korábbi 9,4%-kal szemben 7,1%-os kamattal vettek fel az ügyfelek, miközben a rövid lejáratú forintbetétükre 4,8% helyett már csak 2,1%-os átlagkamatot fizettek a bankok. Az MNB szerdán közzétett adataiból az is kiderül, hogy a Növekedési Hitelprogram még márciusban sem pörgött fel igazán.
Közzétette a Növekedési Hitelprogram április 8-án bejelentett módosításainak részletes terméktájékoztatóját honlapján a Magyar Nemzeti Bank. A piaci igényeket figyelembe vevő változások számos ponton a feltételek enyhítését jelentik.
Átlépte az 1300 milliárd forintot a Széchenyi Kártya Program keretében kihelyezett hitelek összege - számol be róla a Világgazdaság Krisán Lászlóra, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójára hivatkozva.
A többségében állami tulajdonú Garantiqa Hitelgarancia Zrt. átfogó intézkedéscsomagot léptetett életbe a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor finanszírozásának javítására, és annak érdekében, hogy hitelei mellé minél több életképes vállalkozás kapjon állami támogatással olcsón és gyorsan kezességvállalást - mondta Urbán Zoltán, a Garantiqa vezérigazgatója.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja (nhp) első körében 7179 vállalkozás vett részt, 9853 szerződéssel; a vállalatok többsége mikrocég volt, mintegy 85 százalékuknak korábban is volt bankhitele, és átlagosan 60 millió forint értékű hitelt vettek fel - olvasható az MNB honlapján megjelent egyik legfrissebb tanulmányban.
Újabb változtatásokkal növelné a jegybank a Növekedési Hitelprogram (március közepéig) mindössze 85 milliárd forintos hitelkihelyezést hozó második szakaszának népszerűségét. Három évre növelik a forgóeszköz-hitelek maximális futamidejét, bevonják a faktoringot, kitolódik a beruházási hitelek lehívásának határideje, a kereskedelmi ingatlanok bérbeadási célú megvásárlásának refinanszírozásával pedig felgyorsítaná a jegybank a banki hitelportfóliók tisztulását - derül ki az MNB közleményéből. A változások május-júniusban lépnek életbe.
A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második fázisában együttesen 85 milliárd forintra szóló hitelszerződést kötöttek a bankok az ügyfeleikkel ez év március 17-éig - mondta Pleschinger Gyula, az MNB monetáris tanácsának tagja a HBLF-konferencián, pénteken Budapesten.
A gazdasági növekedés folytatódó javulásával számol a ma közzétett inflációs jelentésben a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja, azaz a tavalyi 1,2%-os GDP-növekedés idén 2,1%-ra, jövőre 2,5%-ra gyorsulhat. A szakértői csapat elemzése szerint a gazdasági növekedés gyorsulása kiegyensúlyozott szerkezetben valósulhat meg: az export mellett a belföldi felhasználás is élénkülhet. A gazdasági növekedést a fokozatosan javuló külpiaci konjunktúra, az EU-források intenzív magyar felhasználása, a laza monetáris kondíciók és a Növekedési Hitelprogram egyaránt támogatják. Érdekesség, hogy a beruházások terén nem lát markáns javulást mindezen növekedési környezet mellett sem a stáb, azaz a beruházási ráta az előrejelzési horizonton végig 20% alatt maradhat. Emögött az lehet az egyik fő ok, hogy a Növekedési Hitelprogram folytatódása mellett sem számít 2015 végéig érdemi nettó vállalati hitelállomány növekedésre a stáb, azaz a program a jelek szerint nem fog "csodát tenni" igaz a kkv-szektorban lehet pezsgés.
A hétvégén lesz öt hónapja, hogy elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakasza, azon belül is az 500 milliárd forintos keretösszegű első rész. Bár számos feltétel lazább lett az első szakaszhoz képest, eddig jóval lanyhább a hitelezés a nyárihoz képest: mindössze 50 milliárd forint kelt el. A számaikat eláruló bankok közül a K&H és a Budapest Bank 10-10, az OTP 4 milliárd forintot helyezett ki eddig. A jegybank által év végéig meghatározott 2000 milliárd forintos keretösszegből a bankok várakozásai szerint 400-700 milliárd forint fogyhat csak el, ám még ettől is messze vagyunk. Mi áll a háttérben?
A második negyedévtől várható a hiteligények felfutása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának mostani, második szakaszában - mondta Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója a Privátbankár.hu szerdai budapesti szakmai konferenciáján.
A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja (NHP) során egyértelműen a kisebb vállalkozások kerültek előtérbe: darabszám szerint a folyósított hitelek 70 százalékának összege 50 millió forint alatt maradt, a kis-és középvállalkozások (kkv-k) számára ez jelentős kamatcsökkenést hozott, ami megtakarításként jelenik meg náluk - írta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy képviselői kérdésre.
Nehézkesen indul be a Növekedési Hitelprogram október 1-jétől élő második szakasza, a vállalatok hitelállománya egyelőre csökken - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által pénteken közzétett banki adatokból.
Őstermelők és családi gazdálkodók is igénybe vehetik a Növekedési Hitelprogramot - egyértelműsítette az MNB. Január 1-jén konkrét változások is érvénybe léptek: a felvehető összeg maximuma 3 milliárdról 10 milliárdra emelkedett, nyújtható beruházási hitel üzleti célú ingatlan bérbeadási céllal történő építésére is. Beruházási célú hitel esetén a vásárolt eszköz (pl. ingatlan) cégcsoporton belül bérbe adható vagy üzemeltetésre átengedhető, továbbértékesítési céllal történő ingatlanépítésre pedig továbbra is forgóeszközhitel vehető igénybe. A lízingcégek is örülhetnek: az NHP keretében a jövőben a pénzkölcsönt és a pénzügyi lízinget pénzügyi vállalkozás is nyújthatja.
Minden korábbi várakozáson túlmenő kamatcsökkentési sorozat, óriási átalakulás a lakossági megtakarítási piacon, és sok százmilliárdos hitelpiaci élénkítés - ezek mind-mind a Magyar Nemzeti Bank háza tájáról kiindult folyamatok voltak idén, amelyeknek összefoglaló története a Portfolio.hu szerkesztőségének megítélése szerint megérdemli a legfontosabb idei gazdasági-pénzügyi sztori címet. A történethez persze az is hozzátartozik, hogy bár új jegybankelnökként Matolcsy György gyökeres fordulatot ígért a monetáris politikában, de végül ez túlzásnak bizonyult, ahogy a váltással kapcsolatos félelmek is. Maga az átállás azonban nem volt zökkenőmentes, amely többek között abból is látszott, hogy amikor Matolcsy túlmerészkedett a szakértői stáb által megtámogatott kereteken, akkor teljesítménye jócskán visszaesett.